Vajon Rico, a border collie képességei egyedülállóak, vagy tulajdonképpen a legtöbb házikedvenc képes bizonyos fokig elsajátítani az emberi nyelv megértését?

Néhány viselkedéskutató állítja: a kutyák sokkal többet értenek a humán kommunikációból, mint azt gondolnánk. A Washington Post beszámol egy border collie-ról, aki úgy tűnik, képes az emberi nyelv logikája alapján kommunikálni és utasításokat végrehajtani.

Alapos és gondos kiképzés után Rico több mint kétszáz szót ismer, képes egy adott játékot a neve alapján kiválasztani a többi tárgy közül. Ez nem túl nagy feladat – mondhatná bárki –, ezt az én kutyám is meg tudja csinálni.

A legtöbb kutya valóban képes arra, hogy tárgyak halmazából kiválassza az ismerős játékait, azonban Rico ismeri a „labda”, „csörgő”, „kocka”, szavak jelentését is. Képes olyan játékok közül is kiválasztani ezeket, amiket még azelőtt soha nem látott. Sőt, akkor is meg tudja oldani a feladatot, ha nem gazdájának, vagy oktatójának ismerős hangja, hanem egy vadidegen géphang kér tőle egy bizonyos játékot. Rico tehát ismeri szavak jelentését, össze tudja kapcsolni a tárgyak hangalakját és magát a tárgyat.

A Rico-val dolgozó kutatók 2004 januárjában egy cikket publikáltak a tekintélyes Science magazinban, felvetve a kérdést, vajon Rico nyelvtudása egyedülállónak számít, vagy a legtöbb kutyában kiaknázatlanul lappang az emberi beszéd értelmezésének és absztrakciójának képessége.

– Lehet, hogy Rico egyfajta kutya-Einstein, de az is lehetséges, hogy más kutyákban ugyanúgy benne rejlenek ezek a képességek és az ember legjobb barátja sokkal intelligensebb, mint azt eddig feltételeztük. – mondja Julia Fischer, a Rico képességeit vizsgáló lipcsei Max Planck Intézet Fejlődéstani kutatócsoportjának biológusa.

– Ez egy nagyon provokatív írás. – véli Robert Seyfarth, az amerikai Pennsylvania egyetem majmok kommunikációját vizsgáló pszichológusa, a Science-ben megjelent cikkre utalva – A kutyatulajdonosok ezek után sok mindent fognak állítani kutyáikról. De az örök kérdés továbbra is kérdés: „Vajon okosabbak-e a kutyák, mint azt mindennapi viselkedésük alapján eddig gondoltuk?”

A kutatások azt mutatják, hogy az emberrel élő társállatok sokkal inkább képesek az összetettebb kommunikációra, mint azt korábban gondolták. A kutyák pedig különösen élen járnak az emberi nyelv logikájának megértésében.

Rico tehetsége arra ragadtatott néhány zoológust, hogy odáig menjen a feltételezésekben, hogy kijelentse: a kutyák – agyuk és kommunikációs készségük fejlettsége miatt – képesek lennének akár a humán beszélt nyelvet is elsajátítani, ha meglennének azok az anatómiai adottságaik, mint az embereknek.

– Ha Rico rendelkezne ugyanazokkal a hangképző szervekkel, mint mi, emberek, akkor valószínűleg képes lenne kimondani a tárgyak nevét, de legalábbis megpróbálná. – véli Sue Savage-Rumbaugh, a Georgia Állami Egyetem viselkedéskutatója, aki figyelemmel kísérte Rico tesztjeit. – De akár azt is feltételezhetjük, hogy akár Rico, akár más kutya már most is megpróbálja a maga hangképző rendszerével megnevezni az általa ismert tárgyakat, csak ezt az emberek nem tudják értelmezni. Nem nyelvi és intelligencia-beli különbségek vannak tehát a két faj között, csupán anatómiai differenciák.

Vannak azonban szakemberek, akik óvatosan kezelik az efféle feltételezéseket. Az ilyesfajta spekulációk ugyanis szerintk nem visznek közelebb a kiindulási kérdés kiderítéséhez, vagyis hogy Rico, vagy más kutyák képesek-e pusztán a tárgyak nevének hangzása alapján különbséget tenni közöttük, vagyis absztrakt fogalmak alapján gondolkodni.

– Rico tudása tényleg izgalmas és lenyűgöző – mondja Paul Bloom, a Yale egyetemi professzora, aki pszichológia tanszékén előadást tartott a kutya képességeiről. – Azonban kissé szkeptikus vagyok annak kérdésében, hogy amit Rico-tól láttunk, nevezhetjük-e nyelvhasználatnak, nyelv-értésnek. Nem vagyok biztos benne, hogy Rico valóban használná-e ezeket a szavakat, ha emberi nyelven tudna kommunikálni velünk.

A 20. század elején nagy sajtóvisszhangja volt egy „Okos Hans” nevű lónak, aki gazdája szerint képes volt összeadni és kivonni egyszerűbb számokat, majd patája kopogásával jelezni az eredményt. Teljesítménye is bizonyíték lett volna egy állat absztrakt nyelvhasználatára, ha óriási botrány közepette ki nem derül, hogy csalás az egész, valójában a ló gazdája számolta ki az eredményt, szegény csődör csak kopogott a patájával, míg gazdája egy titkos jelzéssel a megfelelő számnál meg nem állította.

Ismertek viszont a tudomány előtt olyan állatok, amelyek Rico-hoz hasonlóan valamely közlésformában igenis el tudják sajátítani az emberi nyelv bizonyos szavait. Egy Kanzi nevű törpecsimpánz például több tucat jelet ismer a siketnémák jelbeszédéből, ezzel képes megértetni kívánságait gondozójával is. Alex, egy idő s afrikai szürkepapagáj pedig képes kimondani körülbelül ötven tárgy vagy jel nevét, ha azt képről mutatják neki.

Teljesítményük azonban meg sem közelíti Rico képességeit, mivel a 9 éves border collie minden eddig ismert kísérleti állatnál gyorsabban képes új szavakat megtanulni.

Julia Fischer vezetésével a Max Planck Intézetben ezt egy többhetes kísérletsorozattal bizonyították.

Első alkalommal Rico és gazdája egy balaktalan szobában várakozott, míg a szomszédos szobában a kutatók elhelyeztek tíz olyan játékfigurát, melyeknek Rico már ismerte a nevét. A gazda utasítására Rico-nak két tárgyat kellett kiválasztani a játékok közül. Ezt negyvenszer ismételték meg, különböző időpontokban. Rico negyvenből harminchét alkalommal sikeresen teljesítette a feladatot. Csalásról szó sem lehetett, mivel a másik szobában elzártan ülő gazda semmilyen segítséget nem adhatott a kutyának.

A kísérlet folytatása alkalmával a tíz ismert tárgy mellé egy tizenegyedik, addig soha nem látott játékot is „becsempésztek” a kutatók. A gazda utasítása szerint egy ismerős játékot és az új néven nevezett tárgyat kellett Rico-nak elhoznia. Ő pedig minden további nélkül teljesítette is a feladatot, megmutatva, hogy képes pusztán a tárgyak neve és nem az ismert formája-szaga-színe alapján is felismerni azokat.

– Ez egyfajta egyszerű logika. – állítja a kísérletet vezető Julia Fischer – Mintha Rico magában azt mondaná: „Azt a dolgot kell megkeresnem, aminek a nevét mondta a gazdi. De nem a játékaimat mondta. Az új dolgot kell odavinnem neki.” Ha pedig így emberiesítjük a logikáját, azzal azt is mondhatjuk, hogy Rico gondolkodik. Mégpedig emberi kifejezésekről gondolkodik.

Egy hónappal később Rico már addig ismeretlen játékok tucatjait vette fel a „szókincsébe”, bebizonytva ezzel, hogy a szavak gyors és gyakorlatias elsajátítása nem csak emberi sajátosság, de arra is példát adott, hogy a beszéd jelentéstartalmának megértése sem kizárólag humán tudomány.